Gyógyítón szeretni

Szánni senkit ne szánj, kérlek.
A hited gyógyíthat csak, az a szeretet,
Mely a Teremtőtől kéri a legjobb kimenetelt az embertárs sorsának,
A társnak, kivel osztozunk így vagy úgy a Léten: levegőn, földön, mindenen.
Kivel sorsunk titokzatos mód összekapcsol minket- régi idők homályába nyúlón.
Ha nagyon mélyen érint szenvedése, s beszorulását már nézni sem bírod, nem mered,
Kérlek, tedd fel a kérdést: vajon honnan ismerős  helyzete a Lelkednek.
Úgy értettem: nem neked, ki most tán fejedben  keresed a választ, mely gyakran így szól:
"nem, így még nem jártam sohasem".
Az emlékezet kútja ennél jóval mélyebb, tudjuk jól,
Beszélhetünk itt akár Kollektív tudattalanról.
Előző életek hozománya minden fájdalmunk s kínunk sötét árja nagyjából-
Jelen létünk mindezt legfeljebb feleleveníté egy-egy részlettel bárhol s bármikor.
Mikor pedig sajnálsz vagy szánsz, a másik ember fejére ítéletet mondsz,
Melyben leszögezed, a szemedből nézve a helyzete reménytelen,
S helyzetét megoldani  képtelen.
Bízd inkább a Jóistenre s magára az érintettre: majd megoldja ő,
Ha elérkezik hozzá az a szent pillanat, melyben találkozik a Lelke
Az Alkotó szándékával, s a végtelen szeretetben minden gyötrelme elillan.
Mint amikor a Nap kisüt végre sötét felhők fátyolán át, s beragyogja a vidéket.
S ha ez a pillanat nem most jön el, s tán nem is ebben az életben,
Nos tudd, akkor is ugyanazon az úton jár, mint te.
Út csak egy van, te magad járhatsz előbbre vagy kissé hátrébb rajta,
S láthatsz néhányat a Társak közül, kivel ebbéli életeden osztozol.
Amit tudhatsz, az, hogy te, hasonló helyzetben egykoron vajon hogyan végezted?
Nos, innen a "tudásod", ménkő nagy bölcsességed,
Amivel embertársad helyzetét felméred.

Azt viszont nem sejtheted, a másiknak
Mily titkos mozgatórugók formálják Lelke vágyát,
Ezeket csak Ő ismeri tán, vagy még ő sem.
Ezért nem tudhatod, vajon hány lépésből oldja meg a feladványt.
Korántsem úgy- példának okáért-, ahogyan Te tennéd hasonló helyzetben.
Nos, ezért nem működnek a jó tanácsok sem.
Száz szónak is egy a vége: csak azt szereted igazán,
Kiért szíved képes segítségért kiáltani az Égnek:
Halld meg Uram, kérésem, s fogd a kezét, kérlek!
Ha szíved szeret, ezt és így teheted.
Hiszen akkor tudod már a Hit hatalmát:
Bízzál Istenben, jót ád Ő, ha Te is készen állsz rá.